Új világ

Trump és az ukrajnai háború

Győzelme óta már nem emlegeti Donald Trump, hogy egyetlen nap alatt véget vet az orosz–ukrán háborúnak. Azonban az európai vezetőkkel ellentétben nem a demokrácia és az autokrácia harcaként tekint a fegyveres konfliktusra, hanem azt mondja, hogy soha nem szabadott volna kirobbannia. A megválasztott elnök szinte minden nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy elkerülhető lett volna a háború. Január 7-én tartott sajtótájékoztatóján például a hatalmas pusztításról beszélt. „Ez katasztrófa. Nap mint nap nézem a számokat, rengeteg katona meghalt, és teljes városok pusztultak el. Ez Biden kudarca, aminek soha nem szabadott volna megtörténnie. Ha igazi elnökünk lett volna, aki tudja, mit tesz, akkor Oroszország sose vonult volna be. De bement, és most itt ez a zűrzavar. A katonák olyan mértékben ölik egymást, amilyenre a második világháború óta nem volt példa” – mondta, hozzátéve: meg kell oldani a helyzetet, de nem lesz könnyű.

Miként nézne ki a Trump-féle megoldás? Erre a választ Keith Kellogg különleges megbízottnál kell keresni, akit azért nevezett ki a megválasztott elnök, hogy segítsen az orosz–ukrán konfliktus kezelésében. Tavaly Keith Kellogg és a szintén korábbi Trump-tisztviselő Fred Fleitz felvázoltak egy tervet az ukrajnai háború lezárására. A The Wall Street Journal beszámolója szerint az Egyesült Államoknak szüneteltetnie kellene a fegyverjuttatásokat, amíg Ukrajna bele nem egyezik, hogy asztalhoz ül az oroszokkal. A terv szerint diplomáciai úton kell lezárni a konfliktust. A két korábbi tisztviselő elképzelései alapján határozatlan időre el kellene halasztani Ukrajna NATO-csatlakozását, helyette biztonsági biztosítékkal ellátott békemegállapodást kellene kötni.

A január 7-ei sajtótájékoztatón egy riporter megkérdezte, Trump a tárgyalások során hajlandó lenne-e elkötelezni magát, hogy továbbra is támogatni fogja az ukránokat. A politikus így felelt: „Ha ez lenne a helyzet, azt nem magának mondanám el.” Kifejtette: az oroszok mindig egyértelművé tették, nem akarják, hogy Ukrajna NATO-tag legyen, és ő ezt megérti; arról viszont nem beszélt, hogy ő maga mit gondol az ukrán csatlakozásról. Közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „szeretne vele találkozni”. Trump megismételte az európai országokkal kapcsolatos panaszát is: szerinte többet kellene költeniük a védelemre, és kijelentette, a NATO által megszabott 2 százalékos védelmi költségvetést fel kellene emelni 5 százalékra.